A gyakori kannabiszbetegségek azonosítása és kezelése

Mint minden más növény, a kannabisz is ki van téve a kártevőknek, a gombás fertőzéseknek, a vírusoknak és számos egyéb problémának, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a betakarítás minőségét és méretét. Például annak ismerete, hogyan lehet megkülönböztetni a tápanyaghiányt a gyökérrothadástól és a penésztől, kulcsfontosságú a kannabiszbetegség korai kezelésében és a növények egészségére gyakorolt hatásának minimalizálásában.

Tápanyaggal kapcsolatos kannabiszproblémák

A túl- és alultáplálás egyaránt stresszt okoz a növénynek, ami olyan tünetekkel jár, mint a lombozat elszíneződése vagy torzulása, valamint a növekedés megtorpanása. A tápanyaggal kapcsolatos leggyakoribb kannabiszproblémák közé tartoznak:

Tápanyaghiányok

A tapasztalatlan termesztők általában azt gondolják, hogy a kannabisznak mindössze három tápanyagra van szüksége: nitrogénre (N), foszforra (P) és káliumra (K). És bár ezek a makrotápanyagok valóban létfontosságúak az egészséges növekedéshez, a kannabisznövényeknek makro-, másodlagos és mikroelemek összetett keverékére van szükségük a vegetatív növekedés és a virágzás elősegítéséhez. Ha a növények nem kapják meg a megfelelő mennyiségű tápanyagot, hiánybetegségek alakulnak ki bennük, amelyek a régi és fiatal levelek pusztulását, valamint a levelek elszíneződését okozzák.

A tápanyaghiányt általában az elégtelen tápadagolás, a pH egyensúly-hiány és a tápanyag-kizáródás okozza. Kezelés nélkül a tápanyaghiány súlyosan visszavetheti a növény fejlődését, és csökkentheti termésének minőségét és méretét egyaránt.

A tápanyaghiány pontos tünetei attól függően változnak, hogy milyen tápanyag hiányzik a növényből. Néhány gyakori tünet a következők:

• Lehulló öreg vagy fiatal levelek
• Sárguló vagy barna levelek
• Vörös vagy lila szárak
• Foltos vagy száraz levelek
• Fodros levélvégek és szélek
• Megnyúlás
• Vetemedett levelek és szárak

Egyes tápanyaghiányok egyszerűen orvosolhatók úgy, ha megnöveljük a növényeknek adott tápok mennyiségét. Azokban az esetekben azonban, amikor a hiány a pH-egyensúly felborulásának és/vagy a tápanyag-kizáródásnak a következménye, a növényeknek eltérő kezelési módszerekre lesz szükségük.

Tápanyag-égés

A hiány ellentéte – a tápanyag-égés – akkor következik be, amikor a növények több tápanyaghoz jutnak, mint amennyire szükségük van. A tápanyag-égés nyilvánvaló oka a túltápozás, de itt is gyakori a pH egyensúlyhiány vagy a tápanyag-kizáródás. A tápanyag-égés jellegzetes jelei a száraz, barna, esetenként felpöndörödött levélvégek és szélek.

Szigorúan kell követnie a tápozási időrendet, és minden tápadagolás előtt és után ellenőriznie kell a pH- és EC-szintet, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a növények nem csak megkapták tápanyagaikat, de megfelelően fel is tudták venni azokat.

Érdemes megjegyezni, hogy a tápanyag-égés jellemzően csak műtrágya használata mellett jellemző. A lassan felszabaduló szerves tápanyagok általában nem okoznak tápanyag-égést, mivel hosszabb ideig tart lebontásuk és felszívódásuk a növényekben.

Tápanyag-kizáródás

A tápanyag-kizáródást a növény, a tápközeg és a műtrágya közötti kémiai reakció okozza. Ez a reakció lényegében gátolja a növény azon képességét, hogy tápanyagot vegyen fel tápközegből és ez végül tápanyaghiányhoz vezet.

A tápanyag-kizáródás általában akkor következik be, ha hosszabb ideig használ koncentrált műtrágyát. A műtrágyából származó tápanyagok és sók nyomokban felhalmozódhatnak a tápközegben, megváltoztatva a pH-t, és megzavarva a növény tápanyagfelvételi képességét.

A tápanyag-kizáródást általában úgy kezelik, hogy az aljzatot pH kiegyensúlyozott vízzel átöblítik, és elölről kezdik a tápozást. Sok termesztő úgy dönt, hogy valamivel kevesebb tápot adadol, hogy elkerülje a probléma megismétlődését.

A kannabisznövény PH-val kapcsolatos problémái

Más növényekkel ellentétben a kannabisz számára csak egy szűk pH-tartomány megfelelő a tápanyagok felvételére; Ha a talaj, a víz vagy a műtrágya ezen a tartományon kívül esik, a növény nem tud megfelelően táplálkozni. Nemcsak a drága tápanyagok mennek kárba, de előfordulhat, hogy a tápanyaghiánnyal és/vagy a későbbiekben kizárással is meg kell küzdenie.

A kannabisznövények szeretnek enyhén savanyú talajban növekedni, ahol az optimális pH 6-7 körül van. Azt tapasztaltuk azonban, hogy a 6 és 7 közötti pH ingadozás optimalizálja a kannabisz azon képességét, hogy felvegye a különböző makro-, másodlagos és mikrotápanyagokat.

Hidroponikus vagy talaj nélküli környezetben a kannabisz 5,5–6,5 pH-értéken teljesít a legjobban. Ismét, némi ingadozás segíthet a növényeknek abban, hogy megfelelően vegyék fel a különféle tápanyagokat.

A kannabisz túl- vagy alulöntözésének jelei

Mind a kettő, a kannabisz alul- és túlöntözése is megzavarja a növény számos biológiai folyamatát, stresszt és visszamaradt növekedést okozva. A túlzottan nedves vagy száraz talaj a körülményektől függően vonzza a kártevőket is, például gombaszúnyogokat, takácsatkákat és még sok mást.

Sajnos, a túlöntözött és alulöntözött növényeknél is ugyanazok a tünetek jelentkeznek; leveleik lelógnak és idővel elszáradnak és elpusztulnak. A talaj azonban gyakran megmondja, hol a hiba; ha csontszáraz, akkor túl keveset öntöz, ha pedig nedves és iszapos, akkor valószínűleg túlzásba viszi.

A túl- vagy alulöntözés elkerülése érdekében jegyezze meg:

• Körülbelül egy ujjbegynyire dugja be az ujját a talajba, és csak akkor öntözze meg a növényt, ha ez a rész teljesen kiszáradt.
• Győződjön meg róla, hogy könnyű, jól szellőző talajban termeszt, elegendő vízelvezető lyukkal ellátott cserépben.
• Lombtalanítsa a növényt, vagy lollipop technikával távolítson el néhány levelet, hogy javítsa a levegő áramlását a talaj körül, így az gyorsabban kiszárad.
• Olvassa el átfogó útmutatónkat a kannabisznövények megfelelő öntözéséről.

A kannabisz gyökérrel kapcsolatos problémái

A gyökerek nemcsak rögzítik a növényt, hanem oxigént, vizet és tápanyagokat is felvesznek a tápközegből, és segítenek azokat eljuttatni a szárba, a levelekhez és a virágokhoz. A növény gyökerei a fotoszintézis során keletkező energiát is tárolják és felszabadítják, hogy elősegítsék a növekedést és szükség szerint kezeljék a sérüléseket.

A kannabisz-termesztőket érintő leggyakoribb gyökérrel kapcsolatos problémák közül néhány:

Kötött-gyökerű növények

A növények akkor válnak kötött-gyökerűvé, amikor teljesen kinövik a tartályaikat. A gyökerek körülnövik az edényt és szorosan össszegabalyodnak. Ez nemcsak megterheli a növényt, de befolyásolja a víz- és tápanyagfelvételi képességét is, ami hiánybetegségekhez, pH-egyensúlyzavarokhoz és tápanyag-kizáródáshoz vezethet.

Ha a növények kötött-gyökerűek, át kell ültetni őket nagyobb tartályokba. Eközben próbáljon meg mindent a gyökerek kibogozása érdekében (ahol lehetséges). Súlyos esetekben előfordulhat, hogy a gyökereket egy éles ollóval vagy késsel el kell metszeni. Az átültetés után adjon legalább egy hetet növényeinek, hogy felépüljenek az átültetés okozta stresszből.

Annak megakadályozása érdekében, hogy a kannabisz gyökerei a későbbiekben összegabalyodjanak, rendszeresen és a megfelelő időben - vagyis közvetlenül azelőtt, hogy a gyökereik elérnék a tartályuk kerületét - emelje ki a cserépből. A palántákat például akkor lehet átültetni, ha már nőttek valamennyit, és kifejlődött valódi levelei befedik a kezdőcserepek kerületét.

Gyökérrothadás

Ahogy a neve is sugallja, a gyökérrothadásra a rothadó, beteg gyökerek jellemzőek. Talaj- vagy kókuszközegben ezt általában vízelvezetési problémák vagy túlöntözés okozza - mindkettő a a gyökerek körüli pangó víz felhalmozódásával jár, táptalajt teremtve a baktériumok és gombák számára.

Hidrorendszerekben a gyökérrothadást jellemzően a hőség, fényszivárgás, a víz oxigénszintjének hiánya vagy a tározóban lebomló anyagok okozzák. Mindezek az okok a tározóba csábítják a gyökérrothasztó baktériumokat és gombákat (például a Fusariumot)

A rothadó gyökerek barnák, nyálkásak, és néha rossz szagúak. A gyökérrothadásos növények a talaj felett lógni kezdenek és elhervadnak, és sárga vagy fehér lombozat alakul ki. A gyökérrothadás is okozhat tápanyaghiányt, mivel a növény nehezen veszi fel a tápanyagot a tápközegéből.

A gyökérrothadás kezelésére jótékony baktériumokat kell juttatnia a növény gyökeréhez, hogy le tudja küzdeni a kórokozókat. Ha talajban termeszt, érdemes friss talajba és új tartályokba ültetni a növényeket, biztosítva, hogy a talaj jól szellőző legyen, és a cserepeken elegendő vízelvezető lyuk legyen. Ha hidroponikusan termeszt, meg kell tisztítania és fertőtlenítenie kell a teljes berendezést, és új tározót kell létrehoznia bőséges oxigénnel, és orvosolnia kell a fényszivárgást vagy a hőproblémákat.

A kannabisznövényekkel kapcsolatos környezeti problémák

Függetlenül attól, hogy beltéren vagy szabadban termeszt, a környezeti tényezők, például a hőmérséklet, a páratartalom, a fény és a légáramlás ártalmasak lehetnek a növényeket, ha nem szabályozzák őket megfelelően.

Hő-stressz vagy hideg

A kannabisz növények életciklusuk különböző szakaszaiban különböző hőmérsékleteket preferálnak. Ha a hőmérséklet túl meleg, a növények levelei felfelé kunkorodnak és látványra és érzésre is szárazak. A hőterhelésnek kitett növényeken idővel barna vagy fehér foltok is megjelenhetnek a legyezőleveleik szélén.

A beltéri hő-stressz kezelésének első lépése a ventilátorok használata a levegő mozgatására a növények körül, valamint szellőzőrendszer üzemeltetése a régi levegő eltávolítására, és frissebb, hűvösebb külső levegővel való helyettesítésére. Ha ez nem elég, előfordulhat, hogy légkondicionálót kell használnia, hogy jobban szabályozhassa a termőhely hőmérsékletét. Végül, ha a lámpái túl sok hőt bocsátanak ki, előfordulhat, hogy más világítási megoldásba kell beruháznia (például LED-ekre).

Ahogy a szélsőséges hőség, úgy a hideg is károsíthatja a növényeket. Ha növényei 15°C alatti hőmérsékletnek vannak kitéve, növekedésük lelassul (a fotoszintézis csökkenése miatt), és nagyobb a kockázata annak, hogy kórokozókkal, például a penészgombával kell megküzdeniük. Még ha nem is mutatják stressz jeleit, az alacsony hőmérsékleten növekvő növények hozama általában nem olyan jó, mintha optimális hőmérsékleten élnének.

A problémák elkerülése érdekében kövesse a hőmérsékletre és páratartalomra vonatkozó irányelveinket, és ne feledje:

• Használjon hőmérőt és higrométert a termesztőhelyiség hőmérsékletének és páratartalmának mérésére.
• Használjon ventilátorokat a levegő mozgatásához a növények körül.
• Használjon szellőzőrendszert, hogy levegő áramoljon a termesztőhelyiségbe és onnan kifelé is.
• Használjon alacsony hőmérsékletű LED-es lámpákat.

Ha Ön kültéren termeszt, aki extrém meleggel vagy hideggel küzd, figyelje az időjárás-jelentést, és vigye be a növényeket, amikor a hőmérséklet várhatóan eléri a csúcsot/mélypontot. Fontolja meg üvegház vagy fóliasátor használatát is a hőmérséklet és/vagy páratartalom jobb szabályozása érdekében.

Fény-égés

A fény-égés gyakori probléma a tapasztalatlan termelők számára, akik térbeli korlátokkal küzdenek. Akkor fordul elő, amikor a kannabisznövények túl közel kerülnek a termesztő-lámpákhoz, aminek eredményeként a rügyek kifehérednek (virágzás közben) a lombozat pedig elsárgul.

Szerencsére a fény-égés kezelése általában meglehetősen egyszerű; csak vigye távolabb a lámpáit a növényektől. Ha ez nem lehetséges, javasoljuk, hogy használja az LST technikát, hogy arra ösztönözze a növényeket, hogy ne vékonyak és magasak legyenek, hanem alacsonyra és szélesre fejlődjenek.

Ha Ön szabadtéren termeszt, akkor általában nem kell aggódnia a fény-égés miatt; a nap túl messze van ahhoz, hogy nagyobb kárt okozzon a növényeknek. Ha azonban inkább beltéren neveli a palántákat, ne felejtse el fokozatosan hozzászoktatni a fiatal növényeket a napfényhez, hogy elkerülje a problémákat.

Szélkár

A kannabisz szeret szélben növekedni. Sajnos, a kemény szél helyrehozhatatlan károkat okozhat a növényekben, megtépázza az egészséges lombozatot, eltörheti a bimbózó ágakat, vagy gyökerestől kitépheti a növényt.

A beltéri termesztőknek szerencsére általában nem kell aggódniuk a szél által okozott károk miatt. Íme néhány dolog, amit megtehet, hogy megvédje növényeit a szabadban süvítő széltől:

• Ültesse más növények, kerítések, kerti ágyások vagy falak közelébe, amelyek szélvédőként szolgálhatnak.
• Toppolja és alakítsa át a növényeket. Az alacsony, bokros növények kisebb eséllyel dőlnek el a szélben.
• Ültessen növényei köré lóherét és lucernát, hogy ne tudjanak gyökerestül kifordulni
• Kerülje a kannabisz túlzott rögzítését - a növényeknek rugalmasságra van szükségük, hogy a széllel együtt mozogjanak, így nem lesznek annyira merevek

Penész a kannabiszon: rügyrothadás és lisztharmat

A penész nagy problémát jelent a kannabisztermesztőknek. Nemcsak az életet szívja el a növényeiből, de egyes penészgombák közvetlenül a rügyeket veszik célba, és még azelőtt elpusztítják őket, hogy lehetősége nyílna a betakarításra. A kannabiszt érintő két leggyakoribb penészgomba a fehér lisztharmat (WPM) és a Botrytis (rügyrothadás).

Ahogy a neve is sugallja, a fehér lisztharmat finom, fehér, lisztszerű port hagy a növény leveleinek felületén. Késöbb a penész átterjed a növény többi részére, megszakítva a fotoszintézist, és lassan sárgává változtatja a leveleket, amik később teljesen elpusztulnak. Előrehaladott stádiumban a lisztharmat kis fekete spórákat hagyhat a növényeken, ezek a levegőben terjednek és szétszóródhatnak. Nincs mód a fertőzött növény teljes gyógyítására; küzdenie kell a penészgombával, és meg kell próbálnia minimalizálni annak terjedését, miközben hagyja, hogy a növény egészséges részei növekedjenek.

A Botrytis, más néven rügyrothadás, általában a növény szárának tövéből indul, majd lassan feljut az egyes ágakig, és elpusztítja azokat a rügyeket, amelyekkel érintkezésbe kerül. A Botrytis fertőzés első jelei a száraz, hervadó és elszíneződött levelek az egyes rügyeken vagy az egész bugán. Ha alaposan megvizsgálja az érintett rügyeket, szürke vagy kékes penészt talál rajtuk. Ahogy a kórokozó egyre fejlődik, kis fekete spórákat is termel, amelyek közvetlen érintkezés útján vagy a levegőn keresztül átterjedhetnek más növényekre.

A kannabiszpenész elleni küzdelem nehéz. Az első dolog, amit meg kell tennie, hogy felméri, milyen fertőzéssel küzd a növény. Ezután eldöntheti, hogy érdemes-e küzdeni a megmentésükért, vagy sem

A GYAKORI KANNABISZGOMBÁK AZONOSÍTÁSA

A gombás fertőzés a betakarítás mennyiségét és minőségét is károsan befolyásolhatja. Sajnos, a gomba-problémák igen gyakoriak mind a beltéri, mind a kültéri termesztők körében. Röviden: a megelőzés kulcsfontosságú.

Palántadőlés

A palántadőlés gyakori gomba-okozta probléma, amely leggyakrabban a palántákat érinti. Általában Pythium, Botrytis és Fusarium gombák okozzák (további információ lent). Akár a talajban vannak jelen, akár egy másik növénnyel kerültek be a termesztőhelyiségbe/kertbe, ezek a gombák megtámadják a fiatal palánták szárát, ernyedtté varázsolják, és kevesebb mint 24 órán belül elpusztítják őket.

Szeptória

A septoria egy gomba, amely megtámadja a növények leveleit, sárga vagy barnás foltokkal tarkítva, ezért az általa okozott betegség sárga levélfoltosságként is ismert. Általában közvetlenül a virágzás megkezdése után támadja meg a növényeket, és először az alacsony lombozaton jelenik meg. Ha nem kezelik, a szeptória felfelé halad a növényen; bár általában nem támadja meg a rügyeket, a levelek közül sokat elpusztíthat. Ez nemcsak megterheli a növényeket, de a a fotoszintézis képességét is befolyásolja, erőteljesen gátolja növekedésüket és csökkenti hozamukat.

Fusarium

A Fusarium egy halálos gomba, amely a teljes kannabisztermést képes elpusztítani. A Fusariumot köztudottan nehéz felismerni, mert képes évekig a talajban lapulni, majd minden árulkodó tünet nélkül lecsapni. Amikor támad, egyenesen a gyökereket károsítja, amitől azok rothadni kezdenek, így a tápanyagok és a víz áramlása is megszakad a növényben. Az érintett növények elszáradnak, elhervadnak, és – néha néhány napon belül – elpusztulnak. A Fusarium ellen nincs gyógymód - az ezzel a gombával szembesülő termesztőknek általában azt javasolják, hogy vágják le a növényeiket, dobják ki a talajukat és a cserepeket, fertőtlenítsék a termőhelyüket, és kezdjenek teljesen új termesztést.

Pythium

A Pythium egyfajta parazita alga - korábban gombáknak minősítették- amely a kannabisznövények gyökereit támadja meg. Ez a gyökérrothadás egyik fő oka. Bár a Pythium bármely életszakaszban megtámadhatja a kannabisznövényeket, a palánták különösen veszélyeztetettek nedves közegük miatt.

Ha hidroponikával termeszt, extra előnye lesz a Pythium-fertőzés észlelésekor - a barna elszíneződés és a növény gyökerei körüli, ragacsos vagy nyálkás tömeg a gyökérrothadás árulkodó jelei. Arról nem is beszélve, hogy a gyökérrothadásos esetek csaknem 90%-áért a Pythium a felelős.

Sajnos, ha talajban vagy passzív vízrendszerben (például kókuszban vagy perlitben) termeszt, a Pythium észlelése rendkívül nehéz, mivel számos föld feletti tünetet okoz, amelyek a tápanyaghiánytól a könnyű égési sérülésig mindenre hasonlíthatnak.

Alternaria

Becslések szerint az Alternaria fertőzések felelősek az összes mezőgazdasági termény 20%-ának tönkretételéért.

Az Alternaria a meleg, párás körülményeket szereti. Emellett a rossz talajban termő, a múltban más gombás betegségekkel küzdő, vagy a rossz tápanyag-gazdálkodástól szenvedő növények is a célpontjai közé tartoznak. Bár az Alternaria a növény életciklusának bármely szakaszában támadhat, leginkább a virágzó növényeket érinti. Az Alternaria fertőzés árulkodó jele a lilás-barna foltosodás sárga szegéllyel a lombozaton. Néha a gomba kis fekete spóráit is észlelheti, amelyek a leveleit borítják (konídiumokként ismertek).

Sajnos, az Alternaria kezelésére nincs mód. Ez egy magból induló gomba, amely gyorsan terjed egyik növényről a másikra, így a termés is fertőzött és fogyaszthatatlan.

Verticillium

A Verticillium egy másik pusztító növényi gomba. Évekig szunnyadhat a talajban, mielőtt kicsírázna, és megtámadná a növény gyökereit. Végül a gomba elszaporodik a xilémben – szállítószövet - amely vizet és tápanyagokat szállít a gyökerekből a növény többi részébe.

Ahogy gomba egyre nő, blokkolja a xilémet, befolyásolja a víz és a tápanyagok áramlását, és a növény egyes részei (beleértve a leveleket, ágakat és virágokat) elhalnak és elhervadnak. A Verticillium barna elszíneződést is okozhat a szár körül, közel a talajhoz.

Sok más gombához hasonlóan a Verticillium is gyorsan terjed, és komoly károkat okoz az érintett növényekben. Ha észreveszi a kertjében, akkor a legjobb megoldás az, ha kivágja a fertőzött növényeket, és sterilizálja a termesztő berendezéseit, hogy elkerülje a gombák terjedését. A jövőbeni fertőzések elkerülése érdekében az összes termőtalajt is el kell távolítania.

Vírusos kannabiszvirágok

Sajnos, a vírusokat nehéz felismerni, különösen a tapasztalatlan termelők számára, és rövid időn belül komoly károkat okozhatnak.

Dohánymozaikvírus

Először a dohányültetvényeken azonosították dohánymozaikvírust (TMV) amely hibás, kunkorodó leveleket okoz, amelyeken sárga, mozaikszerű foltok jelennek meg. Egyes növények gyenge, elszíneződött szárakat is fejleszthetnek (általában vörösek vagy lilák), míg mások anélkül hordozhatják a vírust, hogy tünetek jelentkeznének. Bár ritkán fordul elő, a dohánymozaikvírus nem gyógyítható. Ha észreveszi a kertjében, a legjobb megoldás az, ha eltávolítja a fertőzött növényeket, hogy elkerülje a vírus terjedését.

A gyakori kannabisz-kártevők észlelése

A kártevők - különösen a szabadban - gyakori problémát jelentenek a kannabisztermesztők számára.

Gombaszúnyogok

A gombaszúnyogok kicsi, fekete rovarok, amelyek nagyon hasonlítanak a gyümölcslegyekre. Más kártevőkkel ellentétben nem a növény lombozatát vagy virágait támadják meg. Lárváik a növények alatti talajban élnek, és lassan felfalják a gyökereiket. Ez idővel a levelek sárgulását, fonnyadását, tápanyaghiány tüneteit és a növekedés visszaesését okozhatja.

Sajnos, a gombaszúnyog nagyon gyakran okoznak problémát a kannabisztermesztőknek. Lárváik jelen lehetnek a bolti talajban is, de a túlöntözés és a magas páratartalom is becsalogathatja ezeket az apró, bosszantó rovarokat a kertjébe vagy termesztőhelyiségébe.

Szerencsére, a gombaszúnyogok nem a legrosszabb kártevők. A neemolaj, a kovaföld, valamint a hasznos baktériumok és rovarok (például a Bacillus thuringiensis és a katicabogarak) segíthetnek távol tartani őket, ha időben elkapják őket.

Takácsatkák

A takácsatka egy másik gyakori kártevő, amely pusztítást okozhat a terményben. Ezek a kis pókok lehetnek feketék vagy vörösek, és a forró, száraz körülményeket szeretik. A legrosszabb az egészben, hogy ezek az apró atkák rendkívül gyorsan szaporodnak (a nőstények naponta akár 20 tojást is tojnak 2–4 héten keresztül), ami azt jelenti, hogy gyorsan el kell kapnia a fertőzést, hogy minimalizálja a károkat.

A takácsatkák jelenlétét kezdetben a leveleken lévő apró foltokról és pöttyökről lehet észrevenni a leveleken, valamint finom, fehér hálók láthatóak a lombozat alsó részén (amely később az egész növényre átterjedhet). Kezelés nélkül ezek az atkák elpusztíthatják a leveleket, meggátolva a növény növekedését és csökkentve a hozamot.

A takácsatkák különösen ellenállóak sok kereskedelmi forgalomban kapható növényvédő szerrel szemben. A takácsatka fertőzésének kezelésére azt javasoljuk, hogy metssze le az érintett leveleket, öblítse le a növényeket neemolaj és víz keverékével, és használjon katicabogarakat az atkák elpusztítására és a jövőbeni fertőzés megelőzésére.

Tetvek

A levéltetű az egyik legpusztítóbb kártevő, amely a kultúrnövényeket, köztük a kannabiszt is érinti. Mikroszkóp alatt ezek a rovarok apró zöld, fekete, piros vagy fehér szöcskéknek vagy tücsköknek tűnnek, amelyek mérete 1-10mm között változik.

A nőstény levéltetvek általában tavasz elején kelnek ki, és számuk néhány hét alatt gyorsan növekszik. Amint bejutottak a termőhelyiségbe vagy a kertbe, a növényekből táplálkoznak, és nedvszerű anyagot hagynak maguk után a leveleken, száron és virágokon (mézharmatként ismert). A mézharmat vonzza a hangyákat és a penészt, mindkettő károsíthatja a növényeket, és leküzdheti a ragadozó rovarokat, például a katicabogarakat, amivel csak tovább rontja a levéltetvek kezdeti fertőzését.

A levéltetvek nemcsak az egészséges lombozatot pusztítják el, hanem a betegségek egyik növényről a másikra történő terjedését is elősegítik. A takácsatkákhoz vagy a gombaszúnyogokhoz hasonlóan azt javasoljuk, hogy az érintett lombozatot metssze meg, locsolja meg a növényeket víz és neemolaj keverékével, valamint telepítsen be hasznos ragadozó rovarokat a levéltetvek leküzdésére, és a visszatérésük megakadályozására.

Levélkárosítók

A levélkárosítók a különféle rovarok lárvái, amelyek – ahogy a nevük is sugallja – a levelekbe fúródnak, hogy táplálkozzanak és növekedjenek. Általában kis férgeknek vagy kukacoknak tűnnek, általában 1 mm nagyságúak, halványsárga vagy zöld színűek.

A fiatal levélkárosítók általában télen elbújnak a talajban, és tavasszal jönnek elő. Amint kifejlődnek, felmásznak a levelekre, hogy tojásokat rakjanak. Ez az újabb adag utód ezután kikel, és addig táplálkozik a levelekről, amíg le nem esnek a földre, hogy megismételjék a folyamatot.

A levélkárosítók jellegzetes fehér vagy sárga vonalakat hagynak a leveleken, amelyekből táplálkoztak. A takácsatkákhoz és a levéltetvekhez hasonlóan érdemes eltávolítani az érintett leveleket, le kell önteni a növényeket víz és neemolaj keverékével, és ragadozó rovarokat használni az ellenük való küzdelemben.

Hernyók

Több mint 20 000 hernyófaj létezik, és van egy közös bennük: képesek teljesen elpusztítani a kannabiszt.

Legyen szó lepkék vagy pillangók lárváiról, a hernyók a növényekből táplálkoznak, és adott idő után még az otthonuknak is nevezik őket (legalábbis átmenetileg), amikor begubóznak. A legtöbb hernyó megeszi a leveleket és lerakja rá a tojásait, de a hírhedt kender- és kukoricabogár a szárat is átfúrja.

Az egyetlen módja annak, hogy megvédje növényeit a hernyók ellen, ha rendszeresen megvizsgálja őket egy ékszerész nagyítóval vagy mikroszkóppal, és elpusztítja a talált hernyókat és tojásaikat (amelyek lehetnek fekete, fehér vagy piros színűek). Ezenkívül figyeljen a száron lévő lyukakra és a barna nyomokra, amelyek az unatkozó hernyók árulkodó jelei.

Egyéb gyakori kannabiszproblémák

Számos egyéb probléma is felmerülhet a termesztőhelyiségben, az újravegetálástól a beporzásig. Íme, ezeket kell tudnia, hogy megelőzze ezeket a kannabisz-specifikus problémákat.

Hermafroditák és banánok

A kannabisz kétlaki, vagyis külön növényekben vannak a hím és a női ivarszervek. A hermafroditák azonban mindkét nem ivarszervét előállíthatják ugyanazon a növényen. Ennek oka lehet a genetika, a vetőmag-manipuláció vagy a stressz.

A hermafroditizmus túlélési ösztön. A sinsemilla kannabisz termelése korántsem természetes – a nőstények rendkívül hosszú ideig beporozatlanok maradnak, hogy megpróbálják a gyantatermelésüket a maximumra szorítani, javítva a termés ízét és hatásosságát. Sajnos, ez a hosszú virágzási idő (valamint az olyan környezeti stressztényezők, mint a nem megfelelő páratartalom és hőmérséklet, rossz világítás, helytelen tápozás és pH-problémák) arra késztethetik a női növényeket, hogy „banánnak” nevezett hím nemi szerveket fejlesszenek ki a szaporodás utolsó kísérleteként.

A hermafroditákat nem nehéz felismerni, ha tudja, mit kell keresnie. Csak ügyeljen arra, hogy gyorsan észrevegye őket, nehogy beporozzák a nő-növényeket, és tönkretegyék az egész termést.

Visszaállítás és újravegetáltatás

A virágzó kannabisznövény visszatérhet a vegetatív fázisba, ha megszakítja a fényciklusát. Míg a tapasztalatlan termelők véletlenül fordítják vissza a növényeiket, a tapasztalt termesztők néha szándékosan újravegetáltatják őket, hogy ugyanabból a növényből több termést is begyűjtsenek. Bár jól hangzik, ez kockázatokkal jár; az újravegetáló növények általában kevesebb termést hoznak, és a hermafroditizmus jeleit mutathatják.

Beporzott növények

A beporzás a fő bűn a sinsemilla kannabisz termesztése során. Amint a nőstények beporzódnak, abbahagyják a gyantatermelést, és minden energiájukat a magvak fejlesztésére fordítják. A beporzott női növény esetében árulkodó jel a duzzadt fellevelek. Vegyünk egy csipeszt, és nyissunk fel egy fellevelet; ha van benne mag – szerzett magának egy beporzott növényt

Sajnos, semmit nem tud tenni a beporzás visszafordítása érdekében. A legjobb megoldás az, ha kidob minden hímet, elemzi, hogy a többi női növény mennyire beporzott, és eldönti, hogy életben tartja-e őket, vagy elpusztítja őket, és új termesztésbe kezd a semmiből.